a Krúdy Gyula Általános Iskola diákönkormányzata

A Krúdy Gyula Általános Iskola diákönkormányzatának diáketikai kódexe

„Az ember semmi más, mint amivé önmagát teszi”

                                                                                  (J. P. Sartre)

Az etikai kódex nem egy újabb szabályzat akar lenni, amit ha nem tartasz be, ilyen, meg olyan következményei lesznek (az a házirend).  Az etikai kódex olyan magatartási normák gyűjteménye, amiket illik betartani azért, hogy te magad és a környezetedben (esetünkben iskola) levő emberek jobban érezzék magukat.

Ezek az elvárások a magánszférádat nem érintik.

Ha figyelsz, teljesíteni őket nem nehéz. Sőt egy idő után már észre sem veszed, hogy szabályokat tartasz be.

Azért szükséges mégis összegyűjteni és leírni őket, hogy ezzel is segítsünk egymásnak. Elég csak arra a mondásra gondolnod, hogy „Más ház – más szokások”. Új tanulóként érkezve egyszerűbb a dolgod, ha nem a saját bőrödön kell tapasztalnod, hogy nálunk más szokások vannak, mint azt korábban megszoktad.

Környezeted az első benyomást rólad a megjelenésed alapján szerzi.

Öltözködésed, hajviseleted, testtartásod ugyan saját magadat, személyiségedet tükrözi, de azért vannak bizonyos határok!

Az iskola tulajdonképpen munkahely, ezért ajánlatos ennek megfelelően öltözködnöd. Legegyszerűbb a célszerűség és az esztétikum alapján választani. A csillogó, mélyen dekoltált ruhákat majd máshol viseled. Ha a nadrágodból kikandikáló fehérnemű már a családodat is zavarja, talán jobb, ha az iskolában is felsőruhád alá rejted. Arra is gondolnod kell, hogy drága, új ruhák viselésével talán zavarba hozod nehezebb anyagi helyzetben levő barátaidat. A megoldás tehát: célszerűen és egyszerűen (persze azon megint lehetne vitatkozni, ki mit ért ez alatt!).

A tiltott szimbólumok és jelképek viselésétől pedig azért is tartózkodj, mert nem biztos, hogy teljesen tisztában vagy a jelentésükkel, illetve azt sem tudhatod, hogy kit bántasz meg vele.

Fontos a mindennapi higiénia is! Fürödj, tisztálkodj, ápold a tested; a parfüm, a dezodor csak ráadás, és ezek sem nyomnak el mindent…

Tehát felkészültél, belépsz az iskolába, és találkozol sorstársaiddal (tanárok, diákok), és köszönni kell, hisz szüleid ezt tanítják már pici korodtól kezdve. Igen ám, de nem mindegy mikor, kinek, hogyan!

Fura volna a nagy nyolcadikostól, ha egyéves babákra jellemző „pápá”-val köszöntené matektanárát egy borús reggelen. Felnőttekkel való találkozásnál inkább célszerű kimondanod azt a 3 szót (jó reggelt kívánok…), amit aztán a napszaknak megfelelően variálhatsz (a kisebbektől elfogadható a „csókolom” is).

 Elköszönéskor részesítsd előnyben a hosszabb, de udvariasabb „viszontlátásra” kifejezést, a hányavetinek tűnő „viszlát”-nál. Egymás között természetesen használhatjátok és használjátok is a bevett üdvözlési formákat. Azonban ha máskor nem, de influenzás időszakban tartózkodj a puszilkodástól!!!

Tegezés, vagy magázás?

Természetesen tanár-diák viszonylatban érdemes róla beszélni. És természetesen a felsősöknél ez már nem kérdés (a tévedések elkerülése végett a felnőtt tegezi a diákot és nem fordítva!), az alsósoknál pedig szokás, illetve megegyezés kérdése.

További tanár-diák kapcsolódási pontok.

Az örök ellentét? Nem lesz az, ha figyelsz a kulcsszavakra: tisztelet, tapintat, tolerancia. Kommunikálj a tanáraiddal korukhoz és tapasztalatukhoz illően.

Vannak bizonyos tabutémák (életkor, családi állapot, telefonszám, vagyoni helyzet…), amiket inkább kerülj.

Gondolj arra is, hogy nem csak neked fájhat a fejed, vagy lehet egy tanár is szomorú, netán fáradt… Ilyenkor jobb, ha nem keresed fel a tanáriban a számodra égetően fontos kérdéssel: „Felelünk majd az órán?”

Ha mégis valóban fontos dolog miatt szeretnél beszélni egy tanárral, kopogj be a tanári szobába, kérj segítséget attól, aki kinyitja az ajtót. De ne úgy „intézkedj”, hogy az ajtónyitás után egyik lábadat beteszed a küszöbön belülre, behajolsz, szúrós szemmel körbepásztázod a terepet, és beüvöltesz.

Cserébe a tanároktól is elvárható ugyanez.

Becsengetés után a tanárodat a tanteremben, vagy a szakterem előtt várd. Lehet ugyan  kukucskálni, vagy előretolt őröket kiküldeni, de jönnek ők maguktól is, hisz ez a dolguk. Töltsd inkább azzal az időt, hogy biztos, ami biztos átfutod a leckének azt a részét is, amire otthon már nem maradt időd.

Diák-diák kapcsolat

Na ez sokféle lehet…

Nem kell mindenkit szeretni, de elviselni igen – még akkor is ha…  Oltogatás, mellébeszélés helyett inkább próbáld érthetően, de nem bántóan a másik tudtára adni, hogy mi a problémád.

 Ha meg mégis eltalálna az a bizonyos nyíl Ámortól, akkor se kürtöld vele tele az egész iskolát, sőt bemutatót se rendezzetek. Ki tudja? Hátha Ámor rosszul célzott? És hamarosan rájön a tévedésére…

Fontos tisztában lenned azzal is, hogy az osztályfőnököd a padtársadat nem a te szórakoztatásodra, testi-lelki kiszolgálásodra ültette melléd.

A büfé a társasági élet színtere volt mindig, és marad is.

 Itt elvileg érkezési sorrend van. A sorba való beálláshoz mindenkinek egyenlő joga van. De mint tudjuk, mindig vannak az egyenlők közt egyenlőbbek. Biztos, hogy jó ez így?

WC is van sokféle, de mindegyik (az iskolában felszereltekre gondolunk, nem a Hotel Hilton elnöki lakosztályáéra) ugyanúgy működik, már amíg működik.

De miért is ne működne, hisz előírás szerint használja mindenki!?  

Azaz:

- csak a szükséges mennyiségű WC papírt használod el, és dobod a kagylóba

- a lehúzót húzod, és nem rángatod, nem is azon akarsz átmászni a szomszédos fülkébe

- a csapot kinyitod, majd használat után ellenkező irányban  ugyanakkorát fordítva rajta elzárod

- kézmosás után a papírtörlőt nem addig nedvesíted, amíg feldobva fennragad a plafonon, hanem rögtön kidobod a szemetesbe

- ha az ajtót nem csapod be, csak becsukod, sokáig megvéd a kíváncsi tekintetektől …

A saját vagyonról

A technika fejlődése, az emberi szükségletek növekedése természetesen az iskolában is nyomon követhető: mobiltelefon…. sok egyéb nélkülözhetetlen „kütyü”, ami számodra hamarosan nélkülözhetővé válik, ha szanaszét hagyod.  Hisz a becsületes megtaláló csak azért veszi magához azt a bizonyos valamit, nehogy valaki ellopja, és nem azért, hogy ő maga rohangáljon a felelőtlen tulajdonos után. És hogy ő erről mélyen hallgat? Hát nincs neki feléd semmiféle beszámolási kötelezettsége! A bosszankodás helyett íme két javaslat:

1. Értékes holmit ne hozz magaddal!

2. Ha mégis behoztad, hát vigyázz rá! (Ne hozd kísértésbe a becsületes megtalálót! A tanárok inkább tanítani szeretnek, sem mint detektívesdit „játszani”.).

Hogy ezeket a tanácsokat mástól is hallottad? Akkor itt az idő, hogy kipróbáld, hátha valamelyik működik!

A közvagyonról

Ami mindenkié, az senkié – halljuk nagyon gyakran. Ezért rongálják egyesek? Vagy bosszúból (a matek egyes miatt?), viccből (ki nevet rajta?), netán időtöltésként (na igen, tanulásra meg nincs idő!!!)?

Ha valaki/valami tetszik neked, ne a padba vésd a nevét (inkább a szívedbe!), de ne tedd ezt a képletekkel, szabályokkal sem (inkább a fejedbe – bizonyíthatóan jobban jársz)!

A végére néhány érdekes kérdés, megállapítás:

- Ha már órán megeszed a tízóraidat, mit csinálsz a szünetben?

- Ha a szünetet végigrohangálod, nem leszel túl fáradt ahhoz, hogy tesi órán lefusd a 400 métert?

- Hogyan lehet az ebédlőben egyszerre enni és beszélni is?

- Hogy lehet az, hogy a kuka 2 lépésre van tőled, mégis mellédobod a szemetet?

- Az órán való levelezgetéssel elárulod, hogy jobb dolgod is volna, mint az órán való unatkozás. A beszélgetéssel szintén ez a helyzet.

- A kicsengetés mindig mindenki számára hallható, a becsengetést már csak a tanárok és néhány jó fülű (netán tanulni szerető) tanuló hallja meg.

Természetesen ezek a szabályok nem azért vannak, hogy ne élvezzük az iskolát, hanem azért, hogy tanárnak és diáknak egyaránt jó legyen. Mi azt valljuk, hogy mindenki tévedhet, hibázhat, de utána kötelessége megtenni mindent, egyrészt azért, hogy enyhítse a következményeket, másrészt azért, hogy ne legyen következő alkalom.

A kódextől mi tehát nem azt várjuk, hogy varázsütésre mindenkiből földre szállt angyal lesz.

Még csak az kéne! 500 angyal egy iskolában. Szörnyű!

Első lépésként csak annyit kérünk tőled, olvasd el ezt a „gyűjteményt” – amit mi inkább gondolatébresztőnek, semmint teljes kódexnek szánunk -,  gyűjtsd össze, mivel kellene kiegészíteni, mit kellene másképpen megfogalmazni, mi maradjon ki belőle! Akár önállóan, akár barátaiddal dolgozhatsz, de megbeszélhetitek osztálytársaiddal, osztályfőnököddel is!

Írásbeli javaslatodat Fodor Hilda tanárnőnek, vagy osztályod DÖK-képviselőjének adhatod. A módosítási javaslatról a benyújtás után következő ülésen tájékoztatjuk a testületet, ők megbeszélik saját osztályukkal, majd a képviselők közös döntést hoznak.

Budapest, 2010. szeptember 08.

                                               a diákönkormányzat